A szuper hatékony izomnövelő és alakformáló edzések titka

Az előzőekben végigvettük a legáltalánosabb tévhiteket, amelyekkel az edzőteremben találkozhatsz, illetve amelyekkel az otthoni edzésekkel kapcsolatban olvashatsz. Most pedig nézzük azokat az elveket, amelyek hozzásegítenek téged ahhoz a sportos és atlétikus alakhoz, valamint ahhoz az egészséghez és energiaszinthez, amelyre mindig is vágytál.

Lányok, tudom, hogy már unjátok, de az edzői tapasztalatom miatt úgy érzem, nagyon mélyen berögzült ellenállást kell letörnöm a súlyzós edzésekkel kapcsolatban. Higgyétek el, hogy rengeteg pozitív élettani hatása van a súlyzós edzéseknek. Persze ennek ellenére másképp kell nekikezdeni, ha még sohasem (vagy csak nagyon régen) edzettél súlyzókkal, különösen, ha mindemellett még túl is vagy az 50-en. Ez utóbbi esetben jó ideig a saját tested súlya is elég a fejlődéshez. Erről majd még írok egy keveset. ;-) A lényeg az, hogy próbáljátok szoktatni magatokat a gondolathoz. :-*

Tehát először nézzük, hogy mik is a legfontosabb elvek, jó? Szeretném, ha teljesen egyértelmű lenne számodra, hogy az alábbi elvek az izomnövelő / alakformáló edzésekre vonatkoznak. A zsírégető edzéselvek ettől eltérnek (de erről a következő részben lesz még szó)!

Mivel ez egy kritikus lecke, legalább kétszer kell elolvasnod (nem viccelek)! Ha nem szeretnél sérüléseket, akkor ugyanis biztosnak kell lenned abban, hogy átlátnod: mit, hogyan és miért kell csinálnod. Oké? Na, akkor rajta, ugorjunk neki!

Első okosság: A terhelés elve

A terhelhetőségedhez képest megfelelően nagy súlyokkal kell dolgoznod.

Hűha! Először is kaptam olyan kérdést levélben (többet is), hogy lehet-e fejlődni otthon súlyzók nélküli edzéssel. Akkor ezt tisztázzuk gyorsan: ha megfelelő az intenzitás (a fogalom magyarázatát lásd mindjárt), akkor tudsz tőle fogyni és fejlődhet tőle az erőállóképességed. Vagyis lehetsz szép szálkás és tovább fogod bírni a gyakorlatot.

Ha eddig nem csináltál még semmit, akkor persze valamennyi izomnövekedés is szóba jöhet, de egyébként a válasz egyértelműen: NEM. Súlyzók nélkül, pusztán a testsúlyoddal nem tudod látványos növekedésre serkenteni az izmaidat. Az igaz ugyan, hogy az izomnak teljesen mindegy, hogy milyen gyakorlattal terheled (ahogy azt az előző alkalommal írtam), de az már egyáltalán nem mindegy, hogy milyen intenzitású az a terhelés. Hogy ezt könnyebben megérthesd, tisztázzuk gyorsan, hogy mit is jelent az intenzitás.

Az intenzitás konyhanyelven a pillanatnyi erőfeszítés mértéke. Minél nagyobb az intenzitás, annál nagyobb a pillanatnyi erőfeszítés. Ez nem egy tudományos definíció, de éppen ezért valószínűleg jobban érthető. :-) Közérthető nyelven a maximális intenzitás tehát:

Remélem sikerült tiszta képet adnom neked a fogalomról. :-)

Ha viszonylag magas intenzitású terheléssel dolgozol, a szervezeted kénytelen minden izomrostot bekapcsolni a gyakorlatba. És nyilván akkor lesz a legnagyobb az izomnövekedés mértéke, amikor a lehető legtöbb izomrostodat tudod növekedésre ösztönözni. A hatékony izomnövelésnek tehát feltétele a személyre szabott, de megfelelően nagy súly. Gondolom mostanra már érthető, hogy miért is fontos ez, de nézzük át még egyszer.

Ha nagy a súly, akkor több izomrost kapcsolódik be, és a terhelés nagy mértéke miatt több rostban keletkezik parányi szakadás (mikrotraumák). A szervezeted ezeket a mikrotraumákat úgy fogja begyógyítani, hogy közben megnöveli az izom keresztmetszetét is. Ezzel teszi ellenállóbbá az izmokat a további sérülésekkel szemben. Vagyis a mikrotraumák keletkezése az izomnövekedés elengedhetetlen feltétele.

Ezért nem lehet a fáradás az edzés hatékonyságának mértékegysége. Ha megfelelően hosszú az edzés, alacsony terhelésnél is el tudsz ugyan fáradni, ám ekkor az izmaidban nem keletkeznek mikrotraumák. A fáradáskor leginkább a központi idegrendszered merül ki. Attól pedig nem az izmod fog növekedni, hanem az erőállóképességed fog javulni.

„Várjunk csak, hiszen én azt hallottam, hogy a gyakorlatokat bukásig kell elvinni, mert akkor dolgozik minden izom, ha már tényleg fáradsz, és tényleg minden erődet bele kell adnod… akkor most hogy is van ez?”

Valóban sokan hiszik, hogy minden gyakorlatot bukásig kell vinni (vagyis addig kell ismételni, amíg már akkor sem tudsz még egyet elvégezni, ha minden erődet beleadod). Az erő és az erőállóképesség fejlesztésében szoktak ilyen elveket alkalmazni. Ott ennek van is helye. Az elv nagy hátránya ugyanakkor, hogy rendkívül hosszúra nyúlik a felépülési idő.

Ahhoz, hogy a folyamatosan bukásig vitt gyakorlatokból a teljesen kimerült központi idegrendszer felépüljön annyira, hogy újra terhelhető legyen, kell nagyjából egy hét. (Természetesen ez edzettségtől és egyéntől is függ, de ez mindenképpen sok.) Ennyi kihagyással nem fogjuk tudni tartani a következő két elv egyikét sem. De más oka is van, amiért ez az elképzelés tévesnek mondható. Gyorsan nézzük is meg, hogy miért, jó? :-)

Ohioi kutatók az izomnövekedés okait vizsgálva végeztek olyan kísérletet, hogy három különböző tesztcsoportot három féle terhelésnek vetettek alá. Az egyik csoportnak 20-28 közötti ismétlésszámmal, a másiknak 9-11 közötti ismétlésszámmal, a harmadiknak pedig 3-5 ismétlésszámmal kellett dolgoznia. Mindhárom csoport ugyanazokat a feladatokat csinálta, és pont akkora súllyal, hogy az adott ismétlésszámnál többet már ne tudjon csinálni. Vagyis minden gyakorlatot bukásig vittek, és ha kellett, emeltek a súlyon, hogy mindenki a neki előírt ismétléstartományba essen bele.

A kísérlet végén a két magasabb terheléssel dolgozó csoport az alacsonyabb ismétlésszám ellenére a kísérlet 8 hete alatt 80,23%-93,98%-kal több izmot tudott építeni, mint a 20-28-as ismétlésszámmal dolgozók. 80,23-93,98%-kal! Jó, ez egy átlagolt szám a gyors és a lassú izomrostok között – mert többfajta izomrost is van ám… de ennek fejfájdító rejtelmeitől most megkíméllek :-) –, de akkor is rendkívül nagy a különbség! Vagyis nem az izomfáradás a hipertrófia (izomnövekedés) legfőbb ingere, hanem a terhelés.

Elfelejtheted tehát azt a közkeletű elképzelést, hogy pusztán azért lesz egy gyakorlat hatékony, mert bukásig viszed. Ez viszont jó hír, mert nem kell feleslegesen órákat eltöltened az edzéssel. Ha ugyanis a kevesebb ismétlésszám ellenére jobban növekszik az izomzat, akkor nem csak nagyobb izomzatod lesz a megfelelően nagy súlyok alkalmazásával, de több időd is marad minden másra. Jó, mi? :-)

„Akkor egy gyakorlatot sem fogsz bukásig vinni?”

Hát, jobb lenne elkerülni. Nem fogsz belehalni, de ez nem feltétele az izomnövekedésnek és az idegrendszer fáradása miatt jobb elkerülni. De nagyjából heti egy olyan edzésed lesz, amikor ezt a pontot eléred. Az egyszerűsített edzéstervben pedig kéthetente egy.

DE! És itt jön egy nagy de, ami a feje tetejére állítja az egész képletet. Az izomnövekedés mértéke a kondicionáltságtól is függ! Vagyis függ attól, hogy mennyire ellenálló a sérülésekkel szemben, és milyen fokú terheléshez szokott hozzá! Így elképzelhető, hogy az izomnövekedéshez legjobban működő 70%+ 1RM tartomány alatti súllyal is növekedésre bírod az izmaidat!

A terhelés elvének gyakorlati megvalósítása: Hát, ez a legnehezebb az egészben. Normálisan azt mondanám, hogy először is dolgozz az 1RM 70%-át elérő vagy azt meghaladó súllyal! De lesz olyan időszak, amikor ennél kisebb súllyal fogsz dolgozni, mert a kondicionáltságod is számít az izomnövekedésnél. :-) Nem egyszerű, de megoldható. Ezért kell egy jó edzésterv, hogy mindezt rendszerbe szedje. Másodszor pedig lehetőleg kerüld el, hogy bukásig kelljen vinned egy-egy gyakorlatot! Ha bukásig kell vinned egy gyakorlatot, nagyon kifárasztod a központi idegrendszeredet. Ez esetben egyszerűen nem jól határoztad meg az adott ismétlésszámra az általad elbírt maximális súly mértékét. Ilyenkor kicsit csökkents a súlyon!

Mivel most szükség van rá, most teljesítem egy korábbi ígéretemet. Ugye emlékszel, hogy mi az az 1RM, 5RM, 7RM, stb.? Az 1RM azt mondja meg, hogy mekkora az a maximális súly, amivel egy adott gyakorlatot 1-szer képes vagy szabályosan elvégezni. Hasonlóképpen az 5RM például azt jelenti, hogy mekkora az a maximális súly, amivel egy adott gyakorlatot képes vagy ötször egymás után szabályosan elvégezni. Ezeknek a pontos kiszámítására nincs mód. Már csak azért sincs, mert számos dologtól függ, és lehet, hogy ami ma a 8RM-ed, az holnap az 5 RM-ed. Szóval ezeket le kell tesztelned.

Azonban egy egyszerű képlet segítségével nagyjából meg tudod becsülni hogy mi a te 1RM-ed. :-) Ehhez az kell, hogy fogj egy súlyt, amiről érzed, hogy elég nehéz ahhoz a gyakorlathoz, amire ki akarod számolni az 1RM-edet, és végezd el a gyakorlatot annyiszor, amennyiszer csak tudod. Ebből két dolgot fogsz kapni:

Utána fogd ezt a két értéket, és helyettesítsd be az alábbi két képlet valamelyikébe (az első az általánosan használt képlet, a másodikat, a kidolgozójáról, Matt Brzyckiről csak Brzycki képletnek is szokták hívni):

Mindegy melyik képletet használod. Mindkét képlet ugyanazt az értéked adja ki 10-es ismétlésszám esetén. A különbség a két képlet között annyi, hogy az első 10 ismétlésszám alatt, a második pedig 10 ismétlésszám felett kicsit magasabb 1RM értéket eredményez. Szóval, ha erősebbnek akarod érezni magad, és az ismétlésszámod kisebb mint 10, akkor használd az elsőt, egyébként használd a másodikat. ;-). De ismétlem, ez csak becsült érték. Viszont jó kiindulópont a tényleges 1RM-ed megállapításához.

Jól van, és mi van, ha az 5RM, 8RM, 12RM-edet, stb. szeretnéd meghatározni? Ugye ilyenkor arra vagy kíváncsi, hogy mekkora az a maximális súly, amivel 5, 8, 12, stb. ismétlésre vagy képes. Nos, ha már kiszámoltad az 1RM-edet, akkor ezt is könnyen kiszámíthatod. Csak helyettesítsd be az 1RM-edet és azt az ismétlésszámot, amire szeretnéd a maximális súlyt kiszámolni az alábbi két képlet valamelyikébe, és máris megkapod a becsült értéket. Mert természetesen ez is csak becsült érték, tehát arra szolgál, hogy megtaláld azt az értéket, ahol keresni kezded a maximumodat az adott ismétlésszámra vonatkoztatva. A képletek tehát:

Ha edzőterembe jársz, a kapott végeredményeket le kell tesztelned a gyakorlatban is. Ehhez mindenképpen kérj valakitől segítséget, mert azért a maximális teherbíró képességed határát tesztelgetni egyedül nem veszélytelen. És ne felejts el rendesen bemelegíteni, nehogy sérülés legyen a dologból! :-)

Második okosság: A gyakoriság elve

Elég gyakran kell edzened ahhoz, hogy az izmaid a terhelést folyamatos stresszként éljék meg!

Hiába nagy a terhelés, ha az izom szökőévenként csak egyszer kap ingert a növekedésre. Gondolom, ezt nem kell magyaráznom… :-) Számos edzésforma van, ahol megfelelő ugyan az intenzitás, de egy adott izomcsoport nem kap megfelelő időközönként terhelést. Ilyen például a kizárólag csúcsintenzitáson folytatott ún. HIT (High Intensity Training) edzés, amely annyira megterheli az idegrendszert, hogy csak egy-két hetente tudsz vele edzeni. De ilyen az osztott edzés is, amikor minden nap más izomcsoportra edzel, így csak 5-7 naponta egyszer jut sorra egy-egy izomcsoport. Ilyen edzéseknél egyszerűen nem tudod a szükséges sűrűségben terhelni az izmaidat.

Az edzés után beindul egy sor olyan folyamat, amely kedvez az izomépülésnek. Ilyen például a megnövekedett protein-szintézis vagy a növekedésben szerepet játszó anabolikus IGF-1 hormon szintjének emelkedése. A baj csak az, hogy ezek a pozitív változások nagyjából 48 órával az edzésed után már el is illannak. A célod tehát az, hogy fenntartsd ezt az állapotot. A szervezeted a terhelést ezáltal nem egy egyszeri, akut stresszként fogja értékelni, hanem egy folyamatosan fennálló, krónikus stresszként. Vagyis olyan „környezetet” teremtesz a szervezeted számára, amihez neki folyamatosan alkalmazkodnia kell. Ha csak hetente, vagy hetente kétszer edzel, akkor rengeteg időt vesztegetsz el, amely alatt akár fejlődhetnél is.

A gyakoriság elvének gyakorlati megvalósítása: Eddz minden héten 3-szor!

Harmadik okosság: A pihenés elve

Pihenj eleget, hogy az izmaid tudjanak fejlődni!

Mostanra már tudod, hogy az edzés alatt csak a fejlődés lehetőségét teremted meg. Nem ekkor fejlődsz. Az izmaid akkor fejlődnek a leggyorsabban, ha megfelelő pihenési elveket alkalmazol. Ha túl sokat edzel, az az edzés hatékonyságának rovására megy. Tudom, hogy ezt nehéz elhinni, mert azok, akik a testedzést propagálják, általában nem sok időt fecsérelnek a pihenésre. Elég furin is nézne ki egy duplaoldalas hirdetés a „Pihenésről” valamelyik fitness magazinban. :-) Nyilván ezért nem is látunk. Nem szeretnék szegény olvasóikat a pihenés fáradalmaival is terhelni a sok ajánlott gyakorlat között… :-)

Az viszont óriási tévedés, hogy teljesen ki kell pihenned magad. Sajnos teljesen nem tudod kipihenni magad, ha a gyakoriság elvét is szeretnéd eközben betartani. De ez nem is baj, mert a tudományos kutatások szerint egy bizonyos mértékű pihenés után az újabb terhelés nem ront az izmok regenerációs képességén. Vagyis hagyod, hogy az izmod elkezdjen begyógyulni, de a teljes regeneráció előtt, még az előző edzés által gerjesztett kedvező folyamatokat kihasználva újra edzhetsz, és az már nincs negatív hatással a fejlődésre. Hogy az izom teljes gyógyulását mégis hogyan fogjuk elérni, és miképp fogjuk elkerülni a krónikus sérüléseket, arra lásd a stratégiai dekondicionálás és az izomfelkészítés elveket.

A pihenés elvének gyakorlati megvalósítása: Aludj napi 8 órát, és ha lehet, éjfél előtt feküdj le! Aki szép izmokat akar, annak nincs dorbézolás meg tivornya. :-))) Ezen felül tarts minden edzés után egy nap pihenőt! Mivel egy héten háromszor fogsz edzeni, ezért a harmadik edzés után 2 nap pihenőt is tarthatsz. Vagyis edzhetsz:

Ha nagyon nem bírsz magaddal, a pihenőnapokon esetleg egy 20-40 perces könnyű biciklizést, futást, vagy egy laza hegymenetet egy futógépen még lenyomhatsz. De mást ne merj csinálni, mert az orrodra koppintok. :-)

A pihenés elvét csak akkor kell felülvizsgálnod, ha már 5-10 évnél régebb óta edzel! Akkorra ugyanis nem csak ellenállóbb lettél a sérülésekkel szemben, de nagy mértékben megnőtt a regenerációs képességed is. De még akkor sem biztos, hogy az a legjobb megoldás.

Negyedik okosság: A progresszív terhelés elve

Növeld a súlyokat minden edzésen!

A szervezeted minden terhelés után egy kicsit túlkompenzál (azaz az energiaszintedet az előző maximum fölé viszi). Ezt eredetileg egy szovjet tudós fedezte fel, és kizárólag a glükogén raktárak újrafeltöltésére vonatkozott. De elviekben hasonlóan működik az izom is: hiszen az edzések után egyre nagyobb lesz az ellenállása a további sérülésekkel szemben. Plusz növekszik a pillanatnyi teherbíró képessége is. A szervezeted azért reagál így, mert szeretné elkerülni azt a mértékű stresszt, aminek a múltkor kitetted. Ezt a stresszt pedig úgy csökkentheti (relatív módon), ha megemeli a saját terhelhetőségét.

Ez a túlkompenzáció vagy szuperkompenzáció. Ha a szuperkompenzáció időszakában ismét megterheled az izmot, akkor még a már megnövekedett energiaszintnél is magasabb energiaszintre fog túlkompenzálni. Gondolom nagyjából érthető, hogy hova visz mindez. :-) A te feladatod tehát az, hogy folyamatosan egyre nagyobb terhelést adjál neki, hogy a szervezeted mindig kénytelen legyen újra és újra emelni a terhelhetőségeden.

Az izom tehát akkor fejlődik a leggyorsabban, ha minden egyes alkalommal az előzőnél egy kicsit nagyobb terhelést kap. Éppen ezért minden edzésnél növelned kell a súlyokat.

A progresszív terhelés elvének gyakorlati megvalósítása: Emeld a súlyokat minden edzésnél! Hogy mennyivel, az sajnos egyénenként váltózó, ezért neked kell kitapasztalnod. Ha túl kicsi a növekmény, nem fogja megérezni az izmod, ha viszont túl nagy, túlságosan hamar eléred majd a maximumod. Egyik sem jó. Aranyszabályként az 5RM-ed 5%-ával kell a súlyt mindig emelned.

Mielőtt a gyakorlati megvalósítást tovább vinném, szeretném még egyszer abszolút világossá tenni, hogy az izomnövekedés alapjában véve 2 dolog függvénye (ennél több, de most legyen elég ez a két dolog, mint legfőbb kritérium):

Ennek fényében alkalmazd a továbbiakat. És ne ess kétségbe, ha elsőre nem érted, a végén adok egy példát is, amivel minden varázsütésre érthetővé válik. :-)

A terhelés emelkedésével párhuzamosan a megemelt súlyokhoz igazítva csökkentsd az ismétlésszámot minden héten (azaz három edzésenként)! Kezdj 15-es ismétlésszámmal (a magyarázatot lásd az izomfelkészítés elvénél) következő héten csökkentsd ezt 12-re, majd 10-re, 8-ra, 5-re, és végül 3-ra. Ha elérted a 3 ismétlés számot, akkor utána a következő héten ugorj vissza 5-re és minden gyakorlatot amit eddig csináltál, és amit lehet csinálj excentrikusan (ezek a negatív gyakorlatok).

Ez annyit tesz, hogy pont fordított sorrendben, mint ahogy szoktad. Tehát a fekvenyomásnál például nem kitolod és visszaengeded, hanem 2-4 másodpercig visszaengeded és utána tolod ki. A bicepsz gyakorlatnál nem emeled az alsó karodat, és leengedet, hanem leengeded 2-4 másodpercig és utána emeled fel. Ha megvolt az 5 ismétléses excentrikus hét, akkor utána fejezd be az edzésciklusodat egy 2 ismétléses excentrikus héttel. Azokat a gyakorlatokat, amelyeket nem tudod excentrikusan elvégezni, végezd továbbra is az 5RM-eddel.

Ha ez az egész bonyolult, egyszerűsítheted (a hatásfok különösebb csökkenése nélkül) a következőképpen: első két héten 15 ismétlés (az utolsó edzésen leszel a 15 RM-nél), a 3-4 héten 10 ismétlés (utolsó edzésen leszel a 10 RM-nél), az 5-6 héten 5 ismétlés (az utolsó edzésen leszel az 5 RM-nél), és a 7-8 héten pedig jönnek a 2 ismétléses excentrikus gyakorlatok.

Láthatod, hogy mivel a súlyokat minden edzésnél emelned kell, több edzésnél kisebb súllyal fogsz dolgozni, mint amit az adott ismétlésszámnál még elbírsz (szubmaximális terhelés). A maximumot mindig a hét végén, vagyis a harmadik edzés után fogod elérni. Vagyis 15 RM-mel a harmadik edzésen, 12RM-mel a hatodik edzésen, 10 RM-mel a kilencedik edzésen, stb. fogsz dolgozni. Ne aggódj, hogy nem mindig dolgozol a maximális terhelhetőségeden. Ez direkt van így kitalálva. Ha folyamatosan maximális intenzitáson edzenél, rendkívül gyorsan túledzenéd magad.

A két hetes és az egyhetes váltásoknál is előfordulhat, hogy hirtelen csökken egy kicsit a súly, vagy ugyanaz marad, miközben csökken az ismétlésszám is. Ez nem probléma. A módszer egy vagy kéthetes mini-ciklusokban gondolkodik. Ez alatt kell folyamatosan emelned a súlyt az adott ismétlésszám maximumáig. A következő mini-ciklusban már az alacsonyabb ismétlésszámhoz mérten fogod emelni a súlyt az adott ismétlésszám maximumáig. Előfordulhat, hogy magasabb súllyal dolgozol a 15 ismétléses hét végén, mint az utána következő 12 ismétléses hét, vagy 10 ismétléses kéthét elején. Emiatt ne aggódj, jó? Próbáld meg ezt úgy felfogni, mintha egy magasabb fokozatra váltanál, amikor a váltás miatt átmenetileg visszaesik a teljesítmény. Csak csináld, és meg lesz az eredménye. :-)

A VÁRVA VÁRT PÉLDA:
Tegyük fel, hogy egy adott gyakorlatra az 1RM-ed 100kg. Ne ijedj meg, azért pont 100, mert azzal egy picit könnyebb számolni. :-) Akkor a fenti képlet alapján nagyjából a következő értékek lesznek igazak: 15 RM = 60 kg, 12 RM = 70 kg, 10 RM = 75kg, 8 RM = 80 kg, 5 RM = 89 kg, 3 RM = 95 kg, 2 RM = 97kg. Vegyük azt az esetet, hogy minden edzésnél 4 kilóval fogod növelni a súlyt. A bonyolultabbik edzésterved első négy hete ekkor így néz ki:

Láthatod, hogy az adott ismétlésszámra a maximumot mindig az utolsó edzésen éred el. De előtte minden edzésen emeled a súlyokat. Igazából ha most ezek után elolvasod még egyszer az előzőeket már biztosan sokkal világosabb lesz. :-)

Akkor jársz a legjobban, ha 1-2 szériát csinálsz minden gyakorlatból. Ha már haladó vagy, de csak akkor, a kis ismétlésszámú napokon emelheted a szériaszámot 2-3-ra, hogy adott szinten tartsd az izomfeszülési időt. De erre már csak akkor lesz szükséged, ha 4-5 évnél régebb óta edzel. Akkor ugyanis már elég nagy lesz az izmaidban a sérülések elleni ellenállás. Ha csak most vagy egy-két éve kezdtél bele az edzésbe, különösen, ha nem is volt eddig megfelelő koncepciód az edzésrutinról, akkor a nagyobb szériaszám kifejezetten hátráltatni fog, mert nem fogsz tudni kétnaponként hatékonyan edzeni!

Ötödik okosság: A stratégiai dekondicionálás elve

Bizonyos időközönként 9-16 napos pihenőket is be kell iktatnod, hogy az izmaidnak lehetősége legyen a teljes gyógyulásra és újra érzékennyé váljanak az alacsonyabb intenzitású terhelésekre.

Ezt az elvet Bryan Haycock dolgozta ki, aki rengeteg időt töltött az izomnövekedés tudományos hátterével foglalkozó kutatások böngészgetésével. Az elv az izom adaptációjából indul ki, amit taglaltunk a progresszív terhelés elve alatt is. E szerint megfelelő mértékű terhelés hatására a szervezet két dolgot csinál az izommal:

A második pontot próbáljuk kikerülni a progresszív terhelés elvével. De hiába a jó kis elgondolás, azért nem emelheted a végtelenségig a súlyokat. Lesz egy olyan pont, amikor a fejlődés nem tud tovább menni egy ponton. Ilyenkor jön a stratégiai dekondicionálás.

Ez tulajdonképpen annyit tesz, hogy bizonyos időközönként kényszerpihenőket kell beiktatnod. Mennyivel egyszerűbben hangzik így, nem igaz? :-) A pihenőnek elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy az izom teljesen regenerálódjon, és ezzel elkerüld a krónikus izomsérüléseket. (Ne feledd, hogy a gyakoriság elve miatt már az edzés kezdete óta nem tudott teljesen regenerálódni.) Elég hosszúnak kell lennie továbbá ahhoz is, hogy a teljesítőképessége visszaessen. Számodra ez lesz a kulcskérdés. Nem szabad viszont annyira hosszúra nyúlnia, hogy a semmittevés hatására bekövetkezzen egy nagyobb mértékű izomsorvadás.

A stratégiai dekondicionálás stratégiai, mert ez egyfajta csalás, amivel a szervezetedet ráveszed arra, hogy eressze le a védőpajzsait és kicsit vegyen vissza az ellenállóképességéből. Dekondiconálásnak pedig azért dekondicionálás, mert a szervezeted a szokásos terhelés hirtelen megszűnése miatt csökkenti a fittségi szintedet, csökkenti a munkabíró képességedet, és ezzel, valamint a teljes regenerációval, növeli az izmok mikrotraumákra való hajlamát (azaz megágyaz a még nagyobb izomnövekedésnek).

Tudom, hogy ezt nehéz lesz betartani, de hidd el, hogy szükség van ezekre a stratégiai pihenőkre ahhoz, hogy a növekedés nagy iramban folytatódni tudjon. Amúgy ugyanez van annak is a hátterében, hogy a kezdők miért fejlődnek olyan gyors iramban. Mivel kezdők, ezt úgy is felfoghatjuk, mint egy irdatlan hosszú dekondicionálási idő… :-)

A stratégia dekondiconálás elvének gyakorlati megvalósítása: A progresszív terhelés elvének gyakorlati megvalósításából következik, hogy nyolc hetes lesz edzésciklusod. A nyolcadik hét után pedig pihenj 9-16 napot attól függően, hogy mennyire régóta edzel. Ha még csak egy-két éve, akkor elég lehet a 9-10 nap is. Ha viszont már évezredek óta tolod a súlyokat, kihagyhatsz akár 14-16 napot is.

Ha megvolt a pihenés, akkor kezdheted előröl a ciklusodat, de növeld a kezdeti súlyodat az előző kezdeti súlyodhoz képest. Tehát ha az előző ciklusban a 15 ismétléses hetet 20 kilóval kezdted egy adott gyakorlatnál, akkor most növeld ezt a súlyt valamennyivel. Vagyis nem csak edzésenként, de ciklusonként is növelned kell a terhelés mértékét.

Ha már legalább fél éve edzel anélkül, hogy kihagytál volna 1-2 hetet, akkor az első házi feladatod, hogy kihagyj 10 napot. 10 napig ne is nézz az edzőterem közelébe. Hidd el, profitálni fogsz belőle!

Hatodik okosság: Az izomfelkészítés elve

Az edzésed első szakaszában az izom növekedéséhez szükséges súlyoknál kisebb súlyokkal kell gyakorlatokat végezned.

Az izmot és az inakat alacsonyabb súllyal és magasabb ismétlésszámmal (pl. 15) a fokozott tejsavtermelődés révén fel tudod készíteni a jövőbeli terhelésre, és gyorsítani tudod a regenerációs képességét. Ezt érdemes az edzés elején alkalmazni.

Az izomfelkészítés elvének gyakorlati megvalósítása: Minden edzésciklust kezdj azzal, hogy egy vagy két héten át 15 ismétléssel dolgozol. Ez nem fogja az izmaidat növekedésre serkenteni, de elengedhetetlen ahhoz, hogy az izmaidat felkészítse az ezután következő hathetes edzési ciklusodra. Mindamellett pedig gyorsabb regenerációra fogja serkenteni őket.

Ha most kezdesz edzeni, akkor előbb 2-4 hétig mozgasd át a tested nagyjából a 15-20 RM-ednek megfelelő súllyal. Erre feltétlenül szükség van, hogy az izmaid felkészülhessenek a növekedésre. Ne feledd, hogy már jó ideje nem dolgoznak, szóval egy kicsit még a szokásosnál jobban is ellustultak. :-)

Hetedik okosság: Az átmozgatás elve

Minden edzésed alkalmával minden izomcsoportot le kell edzened!

Ez az elv magáért beszél. Ha nem így teszel, nem fogod tudni betartani a gyakoriság elvét. Ezzel szemben, ha osztott napokat csinálsz (pl. páros napok felsőtest, páratlan napok alsó test), és heti hatszor edzel, akkor a pihenés elve fog sérülni. Szóval minden edzés alatt minden izomcsoportot át kell edzened.

Az átmozgatás elvének gyakorlati megvalósítása: Hát, szerintem ezt a részt üresen hagyom. :-) Gondolom az elv magáért beszél.

Nyolcadik okosság: A rövidség elve

Az edzésednek nem szabad 30-60 percnél hosszabbra nyúlnia!

Na jó, ha hosszabbra nyúlik, nem kapsz éppen virgácsot a Mikulástól, és az edzésmester kommandós különítménye se fog felkeresni téged álmodban. :-) De próbáld meg ezt betartani.

A rövidség elvének gyakorlati megvalósítása: Itt három tanácsom van:

Kilencedik okosság: A zabálás elve

Zabálj sokat! :-)

Na jó, ez nem teljesen igaz. De mindenképpen többet kell enned, mint amennyi a napi energiaszükségleted. Nagyjából 20%-kal többet. Egyél legalább napi ötször, de akár nyolcszor is ehetsz! Viszont ne egyél szemét kajákat! Ha táplálkozásod nem megfelelő, akkor az eredményeidnek is búcsút inthetsz! A három dolog amire oda kell figyelned, az a fehérje, a zsír, és a szénhidrát… nagyon másra nem is tudsz… :-)

Ugye mondanom sem kell, hogy az előző három lépésben kapott mértékeket 1,2-vel meg kell szoroznod, hiszen 20%-kal több kalóriát kell bevinned, mint a napi energiaszükségleted.

És akkor jöjjön a kemény dió. Ezt a békát sajnos le kell nyelni. :-) Ülj, le! Ha leültél, kapaszkodj meg! Ha megkapaszkodtál, akkor szorítsd erősen azt, amiben kapaszkodsz, és olvass tovább! Az izomnövelés csak akkor fog bekövetkezni, ha megfelelően táplálkozol az edzés mellett. És sajnos az izomnövekedéssel együtt egy kis zsír is fel fog jönni. :-) Ha tudod tartani az 1:1-es arányt, az nagyjából jónak számít. Ha véletlenül 2:1-es izom-zsír aránnyal tudsz növekedni, akkor nagyon jó vagy. Ha viszont az arány 1:2, akkor valamit nem jól csinálsz, azonnal vidd egy kicsivel lejjebb a kalóriabeviteledet.

Vagyis első lépésben növeled az izomzatodat, aztán az izomnövelés alatt feljött zsírt le kell adni egy kis zsírégető edzéssel. Utána, ha elégedett vagy az alakoddal, csak meg kell tartanod, ami már sokkal könnyebb feladat lesz, lévén, hogy jobb izomzatod van, ami nem csak szebbé és fittebbé tesz, de segít a kalóriák elégetésében is.

Nagyjából ennyi. Ne izgulj, ha nem ismered az izmokat, vagy ha valami nem volt tiszta. Egyszerű dolog az edzés, ha egyszer már belejössz. Ha van egy jó edződ, akkor ezeket az információkat nem kell feltétlenül tudnod. De ha szeretnéd viszonylag kevés külső segítséggel inkább magadat edzeni, akkor nem árt, ha átlátod a folyamatokat.

Legutoljára a fogyás után kérdeztelek téged, hogy mondd el a véleményedet. Nemsokára még lesz szó a fogyásról a kifejezetten zsírégető edzésekről szóló részben. De addig is ha kérdéseid vannak, most felteheted őket.

További szép napot!

Ildikó
Edzésmester